Valódi konzultáció a Fertő tóról és a Fertő parti beruházásról
Bevezetés
A Fertőkonzultáció 2025 online kérdőív 2025. április 23. és 2025. július 30. között volt elérhető a fertokonzultacio.hu oldalon. A konzultáció célja az volt, hogy a Fertő part jövőjét illetően a lakosság véleménye is megjelenjen a döntéshozatali folyamatban. A kérdőívet 1457 fő töltötte ki, ebből megközelítőleg 1200 fő (pontosan 1177) soproni vagy Sopron környéki lakos volt, ami jól tükrözi a helyben élők erős érdekeltségét a tó jövőjét illetően.
A válaszadók döntő többsége már korábban is rendszeresen látogatta a Fertő tavat: a kitöltők 90%-a legalább szezonálisan járt a tónál, 50%-uk pedig havonta vagy gyakrabban. A tó látogatásának céljai között a leggyakoribb a strandolás (77%) vagy egyéb szabadidős tevékenység (71.9%), de sokan említették a horgászatot, vitorlázást, vízi sportokat és más szabadidős tevékenységeket is.
Kérdésenkénti elemzés
Q1 – Fenntartható fejlesztések támogatottsága
A Fertő tó és környezete nemcsak különleges természeti kincs, hanem kiemelt védettségű terület – Nemzeti Park, Natura 2000 és UNESCO Világörökségi terület. Egy ilyen érzékeny ökológiai rendszerben kiemelten fontos, hogy minden fejlesztés tiszteletben tartsa a természet egyensúlyát.Ön fontosnak tartja, hogy a Fertő parton kizárólag fenntartható, környezetbarát fejlesztések valósuljanak meg?
A kérdőív első kérdése arra irányult, hogy a válaszadók mennyire tartják fontosnak a természetközeli és környezetbarát fejlesztések megvalósítását a Fertő parton. A válaszadók döntő többsége – 92.9% – egyértelműen úgy véli, hogy kizárólag fenntartható fejlesztések jöhetnek szóba egy olyan érzékeny ökológiai térségben, mint a Fertő tó partvidéke, amely ráadásul nemzeti park, Natura 2000 terület és világörökségi helyszín is egyben. Ez a vélemény széleskörű konszenzust tükröz, és világosan kifejezi, hogy a társadalom nem támogatja a tájidegen, tömegturizmust kiszolgáló beruházásokat. A válaszadók elutasítják a természetkárosító beruházásokat, és elsődleges prioritásként kezelik a környezet védelmét.
Q2 – Milyen legyen a Fertő part?
Az eredeti, soproni önkormányzat által 2014-ben elfogadott településfejlesztési stratégia még egy visszafogott, természetközeli megújulást irányzott elő a Fertő parton: mindössze két kiszolgáló épületet terveztek 1,7 milliárd forintos költségvetéssel. Ezzel szemben a 2019-es kormányzati beruházási tervek már négycsillagos szállodát, apartmanházakat, sportkomplexumot, nagy kapacitású vitorláskikötőt és ökocentrumot irányoztak elő – több mint 30 milliárd forint értékben. A nagyléptékű beépítés komoly társadalmi ellenállást váltott ki: 75 civil és nemzetközi szervezet közös petícióban kérte a döntéshozókat, hogy akadályozzák meg a Fertő tó természeti örökségét veszélyeztető fejlesztéseket. A Fertő part hetedik éve zárva, és most újra napirendre került a kérdés:Ön milyen Fertő partot szeretne látni a jövőben?
Ebben a kérdésben a válaszadóknak különböző jövőképek közül kellett választaniuk a Fertő part hosszútávú fejlesztésével kapcsolatban. A válaszok egyértelmű irányt mutatnak: a megkérdezettek 95%-a elutasítja azt az élénk, szolgáltatásokkal teli szabadidős központot, amely az eredeti, 2019-ben bemutatott kormányzati beruházási tervekben szerepelt. Ehelyett 51.1% kifejezetten egy természetközeli, szelíd, nyugodt turisztikai célpontot részesít előnyben, míg 43% egy vegyes modellt támogat, amely a természetvédelmi és turisztikai szempontok összehangolására törekszik.
A szabad szöveges válaszok is megerősítik ezt a tendenciát. A beküldött kommentekben többször (legalább 5 alkalommal) visszatérő motívum a „régi Fertő part” hangulatának visszaállítása: például „Amilyen régen volt, csak tönkretették…”, „A régit”, „A régi házakat”, „Mint korábban. Egységben a természettel és nem megzavarva azt”, „Kérjük vissza a nádtetős cölöpházakat!”. Ezek a megnyilvánulások nemcsak nosztalgiát tükröznek, hanem mély érzelmi kötődést is a tóval és annak korábbi, természetes arcával kapcsolatban. A válaszadók kifejezett igényt fogalmaztak meg a természettel való egységre. Több hozzászólás a természet értékeinek védelmét hangsúlyozza, például: „Olyan helyet, ami beleillik a környezetbe, tiszteli és védi a természet értékeit, élővilágát.” Mások az osztrák oldal példáját hozzák fel inspirációként, a visszafogott infrastruktúra és a természetbarát kialakítás jegyében. Ez az eredmény világosan tükrözi, hogy a társadalmi többség a Fertő-táj természetes értékeinek megőrzését fontosabbnak tartja, mint a nagy léptékű turisztikai hasznosítást.
Q3 – Átláthatóság és társadalmi egyeztetés elvárása
A korábbi fejlesztési folyamatokat számos kritika érte az átláthatóság és a társadalmi egyeztetés hiánya miatt. A Fertő part jövőjéről kevés nyilvános információ áll rendelkezésre, sokan sérelmezik, hogy nem vonták be őket a döntéshozatalba és transzparenciát szeretnének. Például a mai napig nem tudjuk, ki találta ki a négycsillagos szállodát a Fertő partra.Ön fontosnak tartja, hogy az újragondolt Fertő part fejlesztés átlátható módon történjen a tervezéstől a megvalósításig?
A harmadik kérdés azt vizsgálta, mennyire tartják fontosnak a válaszadók az átláthatóságot és a lakosság bevonását a Fertő part fejlesztésének minden szakaszába. A kitöltők 91.8%-a azt szeretné, hogy a teljes folyamat – a tervezéstől a kivitelezésig – nyílt, követhető és társadalmi kontroll alatt álló legyen. Ez a rendkívül magas arány erős társadalmi igényt jelez a transzparens döntéshozatal iránt, amit a korábbi tapasztalatok – titkosított szerződések, információhiány, civil szervezetek kizárása – súlyosan alááshattak.
Ez azt mutatja, hogy a közösség rendkívül érzékeny lett az állami beruházások demokratikus kontrolljára.
Q4 – Szolgáltatások a parton és környezetében
A Fertő-táj különlegessége éppen abban rejlik, hogy egyszerre természetvédelmi terület és kedvelt kirándulóhely. Sokak szerint a fejlesztéseknek úgy kell megvalósulniuk, hogy a táj értékei megmaradjanak, miközben a látogatók alapvető igényeit is kiszolgálják. A környező településeken számos szállás, étterem és látogatóközpont működik, amelyek bekapcsolhatók a tóparti turizmusba, így elkerülhető a túlzott beépítés a védett területen belül.Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fertő parton csak a legszükségesebb, természetbarát létesítmények valósuljanak meg (például strand, öltöző, mosdó, tanösvény), míg a nagyobb kiszolgáló funkciókat (szállások, éttermek, látogatóközpont, ökocentrum) a környező települések meglévő infrastruktúrájára alapozzák?
A negyedik kérdésben az volt a központi téma, hogy a tóparton milyen mértékű fejlesztéseket tartanak elfogadhatónak a válaszadók. A többség – 78.7% – úgy véli, hogy a parton csak a legszükségesebb, természetbarát létesítmények valósuljanak meg (mint például strand, öltöző, tanösvény, mosdó), míg a nagyobb volumenű szolgáltatások (szállások, éttermek, ökocentrum) a környező települések meglévő infrastruktúrájára támaszkodjanak. Ez a megközelítés jól illeszkedik a korábban megfogalmazott fenntarthatósági és természetvédelmi prioritásokhoz, és rávilágít arra, hogy a helyiek nem a partot akarják túlterhelni, hanem a környező térségek fejlesztésében látják a megoldást.
Q5 – Funkciókat és létesítmények a Fertő parton
A Fertő part beruházás most újraformálódik, ezért különösen fontos, hogy ne csak a szakmai szervezetek, hanem azok véleménye is megjelenjen a tervezésben, akik nap mint nap használnák, látogatnák, élveznék a tópart nyújtotta lehetőségeket. Ön milyen elemeket látna szívesen a Fertő parton?
A kérdőív ezen kérdése nyitott és zárt válaszlehetőségeket is tartalmazott, lehetőséget adva a válaszadóknak arra, hogy felsorolják, milyen konkrét létesítményeket látnának szívesen a Fertő parton.
A legtöbben a tóparti strandot (91.4%), zöldfelületeket és természetközeli környezetet (86.1%), valamint kisebb kiszolgálóegységeket, mint büfé vagy mosdó (82.3%) jelöltek meg.
Nagy népszerűségnek örvendtek még a játszóterek, tanösvények, madármegfigyelő helyek és kerékpáros infrastruktúrák is. Ugyanakkor a válaszadók egyértelműen elutasítják a nagy léptékű, kereskedelmi típusú beruházásokat: a szállodát mindössze 16%, az apartmanházakat csupán 3%, az édesvízi medencét 4.6% tartja kívánatosnak. Ez az arány nagy összhangban áll a kérdőív többi kérdésére adott válaszokkal: a természetközeli, alacsony intenzitású hasznosítás élvezi a legnagyobb társadalmi támogatást.
A nyitott kérdésben közel 70 szabadon megfogalmazott javaslat és vélemény érkezett. Ezekből az alábbi kulcsmotívumok emelkednek ki:
° Cölöpházak, nádfedeles házak visszaépítése: ez az egyik leggyakrabban említett elem, amely több mint egy tucat hozzászólásban jelenik meg. A válaszadók nosztalgiával emlékeznek ezekre az ikonikus építményekre, és szeretnék, ha a part újra hasonló hangulatot sugározna.
° Kempingezési lehetőség: többször felmerül, hogy legyen lehetőség sátorozásra, lakókocsival való tartózkodásra, akár vízvételi és szennyvíz-leeresztési lehetőséggel. Ez a javaslat is a természetközeli, egyszerű nyaralás igényét tükrözi.
° Természetes, árnyékos pihenőhelyek, padok, zöld parkok: a válaszadók olyan nyugodt közösségi tereket szeretnének, ahol kikapcsolódhatnak, olvashatnak, napozhatnak, beszélgethetnek.
° Sétányok, kilátók, stégek: a part mentén vezető sétáló- és futóutak, valamint a víz fölé nyúló, cölöpös tanösvények igénye is megjelent.
° Tömegközlekedés: néhány válaszadó javasolta, hogy a megközelítést kisvasút vagy könnyűszerkezetes rendszer is segíthetné.
° Természetbarát sportolási lehetőségek: röplabdapálya, pingpongasztal, SUP, kajak/kenu tárolás, sétahajózás – ezek sokszor említett igények, de kizárólag kis léptékben, természetbe illeszkedően.
° Szelektív hulladékgyűjtés, akadálymentes infrastruktúra: ezek specifikus, de praktikus javaslatok is megjelentek.
° Osztrák példa követése: többen említették, hogy a podersdorfi vagy mörbischi megoldások inspirációként szolgálhatnak – egyszerű, mégis rendezett, természetes partok, minimális beavatkozással.
Kiemelt idézetek a szabad válaszokból:
– „Park, sok árnyékos ülőfelülettel, nyugalommal”
– „A tanösvény egy része futhatna a víz fölött, mint a cölöpházak idejében.”
– „Megfizethető horgász csónakkikötő gondolván a kis pénzű nyugdíjasokra is!”
– „Kérjük vissza a nádtetős cölöpházakat!”
– „Romantikus, természetesen hagyott partszakasz, párok, napozók, naturisták
számára.”
Ezek a vélemények jól érzékeltetik, hogy a Fertő part fejlesztését a válaszadók nem elsősorban gazdasági, hanem közösségi és ökológiai szempontok alapján képzelik el – erősen kötődve a múlt emlékeihez és a természet csendes jelenlétéhez.
Q6 – A régi Fertő parti hangulat visszaállításának igénye
A régi Fertő parti vízitelep sokak számára a nyugalmat, egyszerűséget és a természetközeli kikapcsolódást jelentette. A nádfedeles házak, stégek, csónakok és a háborítatlan vízpart olyan hangulatot teremtettek, amely mára már csak emlék.Ön szerint vissza kellene hozni a régi Fertő part hangulatát, pl. nádfedeles házak, stégek építésével?
Sokan emlékeznek nosztalgiával a régi Fertő partra: a nádfedeles házakra, stégekre, cölöpházakra, csónakokra és a háborítatlan vízpartra.
A válaszadók több mint fele, 51.6% úgy gondolja, hogy ezt az egyedi hangulatot érdemes lenne visszaállítani, hiszen ez adta a hely karakterét és különlegességét. További 42.4% azok aránya, akik korszerűsített, modernizált formában látnák ezt megvalósíthatónak. Mindössze 6% választotta azt, hogy a modern kialakítás előnyösebb lenne.
Ez a kérdés nemcsak az építészeti stílus iránti preferenciákat, hanem a közösségi identitáshoz és az élményekhez való kötődést is feltárta. A válaszokból világos, hogy az emberek ragaszkodnak ahhoz a miliőhöz, amely hosszú időn át a Fertő tó sajátja volt.
Q7 – Megközelítés módja
A természeti értékek védelme érdekében fontos, hogy olyan közlekedési módokat biztosítsunk, amelyek nem terhelik túl a környezetet. Ön szerint milyen közlekedéssel lenne elfogadható az elérés a Fertő partra?
A közlekedési megoldásokkal kapcsolatban is erőteljes környezetvédelmi szempontok jelennek meg.
A válaszadók 64.1%-a szerint a Fertő part szabadon megközelíthető legyen autóval is. Ez az arány kifejezetten magas, és egyértelműen jelzi, hogy a kitöltők többsége igényt tart az autós hozzáférhetőségre – valószínűleg praktikussági, családi vagy kényelmi szempontok miatt. Ez a válasz a kérdőív egészére jellemző természetvédelmi szemlélettel némileg szembemegy, és rávilágít arra, hogy bár a környezetbarát fejlesztések támogatottsága általános, a megközelítés esetében sokak számára a kényelem az elsődleges szempont. Második leggyakoribb választásként, 16.7% támogatja azt a modellt, hogy a part megközelítése limitált számú, engedélyhez kötött autós forgalommal és helyi autóbuszjárattal történjen. 11.7% a parkolóból induló elektromos kisbuszos rendszert támogatná, és mindössze 7.5% gondolja úgy, hogy a part kizárólag gyalogosan vagy kerékpárral legyen elérhető.
A közlekedési kérdés tehát egy olyan terület, ahol a természetvédelem és a hozzáférhetőség közötti kompromisszum megtalálása kulcsfontosságú lesz a jövőbeli fejlesztések során.
Q8 – Az osztrák modell
A Fertő-tó környéki fejlesztések kapcsán a beruházást irányító minisztérium és a kinevezett miniszteri biztos gyakran az osztrák oldalon lévő településekre és strandokra hivatkoznak, amikor a magyar part kialakításáról folytatnak egyeztetéseket. „Amit Ausztriában szabad, azt talán Magyarországon is szabad”. A magyarországi Fertő part kialakításakor fontos mérlegelni, hogy az osztrák modell mennyire alkalmazható a magyar lehetőségekre és
adottságokra, például ingyenes belépés a Fertő part területére, helyi termékek értékesítésének előtérbe helyezése a szolgáltatóknál. Ön szerint figyelembe kell venni az osztrák oldal fejlesztéseit a magyar Fertő part kialakításánál?
A válaszadók több mint fele, 52% inspirálónak tartja az osztrák oldal példáját, és szívesen látná annak bizonyos elemeit – például az ingyenes belépést vagy a helyi termékek előnyben részesítését – a magyar oldalon is. További 36% részben tartja követendőnek az osztrák modellt, különösen a közlekedési és turisztikai együttműködés tekintetében. Csupán 12% vélekedik úgy, hogy a magyar oldalnak teljesen önálló utat kell járnia.
A válaszok arra utalnak, hogy a lakosság nyitott a határon átnyúló gondolkodásra, ugyanakkor a hazai adottságokhoz való igazodást is fontosnak tartja.
Q9 – A Fertő part újranyitása
A Fertő part lezárt, építési terület, sokan türelmetlenül várják a megnyitását, hiányolják a természet közelségét, a sétákat a parton, a kerékpározást, vagy épp a gyerekekkel való nyugodt kikapcsolódás lehetőségét.Mikortól szeretné, hogy a Fertő part újra látogatható legyen?
A kilencedik kérdés azt vizsgálta, mikor látnák szívesen a válaszadók a Fertő part újranyitását. A válaszadók közel háromnegyede, 76.7% azt szeretné, ha már most, akár ideiglenes megoldásokkal látogathatóvá válna a terület. Ez azt mutatja, hogy a part hét éve tartó lezárása jelentős társadalmi feszültséget okoz. Sokan már nem a végleges, minden részletre kiterjedő fejlesztést várják, hanem a természet közelségét, sétálási és pihenési lehetőségeket hiányolják. Ez az igény minden bizonnyal gyors és rugalmas megoldásokat követel a döntéshozóktól, legalább részleges megnyitás formájában.
Elemzést készítette: Nagy Zsuzsanna
Részletes eredmények: link